Letölthető Könyvek

A fordulatos regény azokba az időkbe röpíti olvasóit, amikor a magyar királyság már elveszítette függetlenségét, török és osztrák hadak járták a három részre szakadt országot. A történet színtere, Kecskemét szabad magyar város, ám lakói nem élhetnek nyugodtan, hiszen nincsenek biztonságban a különféle ellenséges csapatoktól. A főhős, Lestyák Mihály - akinek már főbíróvá választása is tündéri módon megy végbe - a népmesék ifjú hőseinek furfangjával próbálja megmenteni városát a portyázó hadak dúlásától. A török szultántól drága ajándékok fejében védelmet kér, ám onnan csupán egy köntös érkezik válasz gyanánt. Hamarosan kiderül azonban, hogy csodakaftánt kaptak, amelynek fölfoghatatlan törökszelídítő hatalma meg is hozza a várt eredményt, Kecskemét virágzik, Lestyákot, mint szabadítót ünneplik. Az idill még Mikszáth tündérvilágában sem tarthat sokáig: a kaftánt kicserélik, Lestyák szépséges szerelmét lefejezni viszik a város elárulása miatt, maga Lestyák is eltűnik. A boldog vég azonban mégsem marad el: ha nem is kecskeméti főbíróként, de boldog lesz Lestyák és mátkája.

A Magyar Történeti Életrajzok sorozatban, a magyar történelemben jeles szerepet játszó személyiségek életrajzait a kor kiváló történészei, politikusai mutatták be. A monográfia-sorozat a Magyar Történelmi Társulat kiadványa volt, amit 1885-ben Szilágyi Sándor szerkesztésével indítottak el. Zichy Antal (1823-1898) politikus, író, a magyar főrendiház, a Kisfaludy Társaság, és a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. Széchenyi Istvánnal több művében is foglalkozott, kiadta hírlapi cikkeit, külföldi útirajzait, és följegyzéseit, levelezését, beszédeit, naplóit és megírta életrajzát is. Széchenyi István (1791-1860) reformkori politikus, író, a Batthyány-kormány közlekedés- és közmunkaügyi minisztere volt. Az európai polgári államokban szerzett tapasztalatait Magyarország megreformálására kívánta hasznosítani. Megalapította a Magyar Tudományos Akadémiát, a Nemzeti Kaszinót, a Magyar Országos Gazdasági Egyesületet, meghonosította a lóversenyt, javaslatot tett a Duna hajózhatóvá tételére, létrehozta a balatoni gőzhajózást, részt vett a pesti Hengermalom és Kereskedelmi Bank megalapításában, 1842-ben tevékeny szerepe volt a Lánchíd megépítésére vonatkozó szerződés megkötésében. Kossuth őt nevezte a „legnagyobb magyar”-nak, annak ellenére, hogy Széchenyi élesen fellépett Kossuth politikai szereplésének irányával és stílusával szemben.

Karinthy felnőtt korára is megőrizte a gyermeki képességet, azt ugyanis, hogy határtalan fantáziája révén képes volt benépesíteni az olykor eseménytelen világot: hallatlanul intenzív élményeket tudott rögzíteni tökéletesen élettelen térben. A Jelbeszéd (ciklusai: Esik a hó; Ballada a néma férfiakról; Találkozás egy fiatalemberrel; Két hajó; Gyilkosok; Harun al Rasid; Hasműtét; Nevető betegek) egyik korai novellája a tenger fenekén játszódik, hősei egy elsüllyedt hajó vízbe fúlt utasai; - a cselekmény nem a múltjuk, nem - az örök jelenük, a tenger mélyén. Egy másik novella - egy lezuhant pilóta vízióit rögzíti, a szétroncsolt agyban lepergő utolsó képeket. Egy harmadik elbeszélésben egy fiatal tudóst a világűrbe repít a hallatlan erejű atomi vonzás, és ő átéli a szédítő repülést, pedig valójában a szívét bénította meg az alattomos rádiumsugár. Valójában? - a Karinthy-novella mindig lebegteti a döntést, hogy melyik az igazi valóság: az-e, amit a külső szemlélő lát, a kézzel fogható, vagy az, amelyet a szubjektum megtapasztal, és amelynek az igazsága nem ellenőrizhető.

Kosztolányi Dezső a Nyugat nagy költőnemzedékének, az Ady mögé sorakozóknak ahhoz a legelső vonalához tartozik, amelyet a legnagyobbak nevei (Babits Mihály, Tóth Árpád, Füst Milán, Juhász Gyula és Karinthy Frigyes) fémjeleznek. Kosztolányi költészete legalább olyan fontos és értékes része a magyar lírának, mint amilyen nélkülözhetetlen elemei novellái és regényei is. A regény címszereplője, Pacsirta, a csúnya vénlány csak az első és utolsó fejezetekben tűnik fel. Elutazásának napján ismerjük meg szülei körében, s csak egy hét múlva látjuk viszont, a regény vége felé. Az elbeszélő nem követi útjára, hanem az otthon maradottakra összpontosít, Pacsirta öreg szüleire, s közvetítésükkel Sárszegre, a vidéki "porvárosra" (amelynek mintája Szabadka volt). A provinciális társadalom groteszk rajza és a lelki nyomorúság érzékeltetése mesteri tökéllyel hangolódik egymásra Kosztolányi prózájában. Az irónia és a humor közvetett eszközeivel leleplezi, kigúnyolja az ordenáré, giccses társadalmi kultúrát, de részvéttel ábrázolja a szegény embereket, akik beleragadtak, és ott evickélnek ma is a sárszegi sárban.

---

Jókai Mór, a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja széles olvasóközönséget nevelt, nemzetivé tette a regény műfaját. Kiapadhatatlan képzelet, bravúros meseszövés, szemléletes leírások, pergő cselekmény, feledhetetlenül szemléletes alakok, átérzett pátosz és derűs humor egyesül írásaiban, amelyek hősalakjai az erények és a bűnök feledhetetlen jelképeivé válnak. Az embertelenség a Jókai-regényekben ördögi képet ölt, míg az emberségesség angyalivá magasztosodik. A magyar nemzeti függetlenség ügye az írót egész pályafutása alatt foglalkoztatta. Elvi felfogása félreérthetetlen: a feltételeket az önálló hadsereg, a független gazdasági és kulturális élet megteremtésében látja. Erről szól több nagy regénye is, köztük az először 1869-ben megjelent A kőszívű ember fiai. Cselekményének középpontjában a Baradlay-család élete áll. Szereplői nagy idők szavára adják meg az egyén válaszát – természetesen eltérő módon, mert a történet "lélekcserélő időkben", az 1848-as forradalom és szabadságharc idején játszódik. A tömegjelenetek, gyűlések, forradalmi pillanatok, csaták, Budavár ostroma egy nemzet gigászi küzdelmét átütő erővel tükrözik. A regény így válik az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőskölteményévé.