Letölthető Könyvek

Orbán Balázsnak ősi székely család sarjaként a sors és a történelem szeszélyéből kalandos ifjúság jutott. Egy konstantinápolyi örökség reményében tett utazás, később a szabadságharc bukása kikényszerítette emigráció idején 16 és 30 éves kora között bejárta Törökországot, Görögországot, a Közel-Keletet, majd Angliát. Talán a hontalanság hosszú éveinek is szerepe volt abban, hogy életét ezután honismereti munkásságának szentelte. Az 1860-as évektől élete fő céljává a Székelyföld bejárása vált. A tapasztalati anyagot komoly levéltári kutatásokkal egészítette ki, hogy minél átfogóbb leírását adhassa pátriájának. A “Székelyföld leírása” az öt székely szék és a Barcaság területét mutatja be. Könyvében 520 falut és várost ismertet a hozzájuk tartozó várromokkal, templomokkal, természeti, régészeti kincsekkel. Nem feledkezik meg a tájban élő emberek szokásairól, viseletéről, foglalkozásairól, táncairól, családi életéről sem. Munkája rengeteg, azóta eltűnt értéket mentett meg a feledéstől, enciklopédikus gazdagságát pedig jól jellemzi, hogy a legkülönbözőbb tudományok, mint pl. a néprajz, a földrajz, a művészettörténet vagy a nyelvészet kutatói ma is haszonnal tudják forgatni.

Mikszáth a Noszty fiú esete Tóth Marival című regényét 1906-1907-ben írta, és témáját egy korabeli újsághírből merítette. A szegény de presztizsértékkel még bíró dzsentrik „visszakapaszkodásának” legkézenfekvőbb módja a jómódú lánnyal kötött házasság volt. Mikszáth ezt az élethelyzetet használta föl arra, hogy általa bemutassa a lecsúszott dzsentrik szerepkényszerét, presztízs és korszerűség, tradíció és morál ellentétét, a humánum kiszolgáltatottságát. Tudatosan leleplezőnek szánt művében összefoglalja mindazt, amit korábbi dzsentriábrázolásaiban, vármegyei képeiben, országgyűlési karcolataiban felvillantott. A címszereplő, Noszty Ferenc huszárfőhadnagynak föltétlenül pénzre van szüksége, ezért szemet vet a környék leggazdagabb lányára, Tóth Marira. Cselszövésekkel, kompromittáló helyzet teremtésével, a gyakorlott szívhódítás minden eszközével igyekszik elérni, hogy felesége legyen a lány, aki finomságával, romantikus egyéniségével, jóhiszeműségével egy tisztább világot képvisel. Az apa, Tóth Mihály átlát a cselszövényen, és az utolsó pillanatban megakadályozza a házasságot. Az egyik legjobb Mikszáth-regényben pontosan érzékelhető az író vélekedése, azaz, hogy a 19. század végén 20. század elején egyetlen olyan társadalmi réteg sem létezik, amely távlatot és viselkedésmintát kínálna.

Herman Ottó az utolsó magyar polihisztorok egyikeként szerteágazó tudományos életművet hagyott hátra. Legnagyobb léptékű műve A Magyar halászat könyve című kétkötetes monográfia. Szerencsénkre nem csak a halakra, hanem a halat fogó emberre is kíváncsi volt, feldolgozta a hal és a halászat minden elképzelhető témakörét: ember és társadalom viszonyát a halhoz, a halfogás eredetét, régészeti emlékeit, a halfogás módszereit, eszközeit valamint a halak biológiáját, a hal és a halászélet nyelvkincsét. A terepmunkát jól szervezett anyaggyűjtés és gondos filológiai kutatás egészítette ki. Munkája során a történelmi Magyarország szinte valamennyi folyó- és állóvizét felkereste, így vált műve a magyar néprajztudománynak is kincsesbányájává.