Letölthető Könyvek

Benedek Elek 1905-ben kezdett bele nagyszabású vállalkozásába, a magyar történelem és szellemi múlt nagyjainak életrajzi gyűjteménye megalkotásába. Miután fölhagyott az újságírással, engedett alkata elrendelésének, valódi írói hajlamának és "visszanéző író" lett; elfordult a századelő kiábrándító világától és a múltat vizsgálta, hogy példaképeket mutathasson föl legkedvesebb olvasóinak, a gyerekeknek, a fiataloknak. Ez magyarázza portréinak romantikus stílusát, érzelmességét, idealizáló módszerét. Olyan alakokat választott ki a nemzet történelméből, akik nem csupán históriai jelentőségűek, de emberi karakterük is megörökítésre méltó. Az ő felfogásában a nemzet hajdani nagyságai nagyszerű jellemvonások megtestesítői is - a válogatásban szereplők közül Mikes Kelemen a hűség példaképe, az őshazát kutató Kőrösi Csoma Sándor az akarat bajnoka, Wesselényi Miklóst a törhetetlen akarat, Kölcsey Ferencet a testi gyengeséget legyőző hazaszeretet, Széchenyi Istvánt a nemzet felvirágoztatásának szívós és céltudatos szolgálata jellemzi. Benedek Elek művével az ifjúságot kívánta nevelni, stílusa ezért a példaképteremtő szándékhoz illően emelkedett.

Mikes Kelemen az 1703-tól 1711-ig tartó magyar szabadságharc bukása után II. Rákóczi Ferenc fejedelemmel elhagyta Magyarországot, és haláláig emigrációban élt. Sokat és sokfélét írt, főleg pedig fordított, a magyar irodalom klasszikusává, a mindenkori magyar próza egyik legnagyobbjává azonban a Törökországi levelek-kel vált. 40 éven át tartó 207 levelet eredményező fiktív irodalmi levelezése tudatos író műve, aki nem ötletszerűen, egymástól függetlenül írta az egyes darabokat. Nyilván utólag is szerkesztette, egymáshoz illesztve az egyes leveleket, így vált azzá az arányos, szervesen komponált korképpé és vallomássá, ahogy reánk maradt. A mai olvasót elsősorban stílusával bűvölheti el a levélregény. A Törökországi levelek ugyanis valóban regényszerű, két főszereplője a leveleket író rodostói száműzött, valamint a teljesen fiktív címzett, P. E. grófné, akinek érdekes, rokokó figurája egészen különleges bravúrral van felépítve a hozzá írott levek szövegében. Igen sok történelmi, kortörténeti érdekesség is van e levelekben, magáról az "öreg" fejedelemről, II. Rákóczi Ferencről, a száműzött kurucok kolóniájáról, a török diplomáciáról, ám ezeknél sokkal fontosabb és regényszerűbb a két főszereplő egyszerre éteri és földies kapcsolata.

A szótár anyagának gyűjtése 1873-ben kezdődött a Magyar Tudományos Akadémia irányításával és folyamatos anyagi támogatásával. Ugyanekkor indult el a magyar nyelvemlékek módszeres közreadásának második hulláma is , és a szótár munkálatai eleinte ehhez kapcsolódtak. A gyűjtés köre azonban hamarosan kibővült, és a korra jellemző merész ambícióval felölelte a 18. század végéig keletkezett teljes írásbeli hagyományt. Hatalmas szóanyag és a jelentést megvilágosító példamondatok sokasága gyűlt így egybe, amelynek elrendezése (többek közt az önálló szavak és változataik elkülönítése) a két szerkesztő feladata volt, akik ezt a pozitivista tudományeszmény jegyében példás gondossággal látták el. Maguk is jól tudták, hogy e nagy ívű vállalkozásnak épp átfogó jellege miatt vannak fogyatkozásai, ezeket az Előszóban nyíltan az olvasók elé tárták. A munka azonban így is kiemelkedő jelentőségű: a magyar történeti szókincs első olyan leltára, amelyik teljességre törekszik, és ma is hasznos információkat tartalmaz szavaink első megjelenéséről az írásos hagyományban, valamint példákkal illusztrálva mutatja be jelentéseik változásait.

Margalits Ede (1849-1940) Zágrábban született, horvát nyelvi közegben nevelkedett, és hosszú élete folyamán mindvégig a magyar és a délszláv népek közötti szellemi kapcsolatok ápolásán fáradozott. Nyelvészeti munkái mellett irodalomtörténeti tanulmányokat publikált, jelentős érdemeket szerzett a tanári pályán, és a horvát népi epikus énekek avatott tolmácsolása miatt műfordítóként is számon tartják. A magyar honfoglalás ezredik évfordulójára elkészült Magyar közmondások és közmondásszerű szólások impozáns méretű gyűjtemény – több mint 25 000 szólást tartalmaz. Gyűjtője és szerkesztője számos korábbi szólásközlésre, - összeállításra támaszkodhatott, s mindenhol gondosan utal a forrásokra, de az anyagban jócskán van saját lejegyzés is. A frázisok a legjellemzőbb szó vagy szavak betűrendjében sorakoznak, előfordul, hogy ugyanaz a szólás akár három helyen is megtalálható. Értelmezés igen, történeti magyarázat nem fűződik hozzájuk. Margalits munkája a modern magyar frazeológiai kutatás kezdetének és ma is példaadó művének számít.

Apácai Csere János korának kimagasló nevelő egyénisége volt. Magyar encyclopaediája az első magyar nyelvű tudománytár, amelyet szerzője tankönyvnek szánt. A kötet magyar nyelven kísérli meg összefoglalni korának teljes tudományosságát, nagy súlyt fektetve a természettudományokra. Apácai a szöveget főként latin nyelvű munkákból fordította, az egyes tudományágak terminológiáját szinte a semmiből kellett megteremtenie. Munkája a magyar tudományos értekező próza megteremtésére és a természettudományos gondolkodás meghonosítására irányuló kísérlet.