Letölthető Könyvek

„Afrika térképén még a közelmúltban, ott, ahol a huszonhatodik hosszúsági fok szeli a Ráktérítőt, hatalmas fehér folt éktelenkedett. A térképrajzolók az üres helyet úgy töltötték be, hogy nagy betűkkel beleírták "Libyai Sivatag". Ha a Szaharát három részre osztjuk, a Libyai-sivatag a nyugati harmadrész. A hosszúsági és szélességi fokok képzelt vonalán futnak végig Egyiptom, Szudán és az olasz Tripolis határai. A valóságban ott azonban csak a homok határos a sziklával, a semmi a végtelenséggel.” írja könyve előszavában a szerző, aki ennek a sivatagnak alapos ismerője, részben felfedezője volt, és akit a filmkedvelő közönség „Angol Beteg” –ként ismert meg. A film és a valóság annyiban közös, hogy Almásy is szenvedett repülőbalesetet, de ő túlélte és ő is fedezett fel sivatagi területet (a legendákból ismert Zarzura oázis harmadik völgyét) és talált barlangrajzokat, a Líbiai-sivatag déli-részén fekvő Uveinat-hegységben. A történetek közül kiemelendő 1935-ös tudósítása a magyarabokról, egy Nílus-szigeti törzsről, amely magyar eredetűnek tartja magát és úgy tudja, hogy őseit még a XVI. században telepítette oda Szolimán török szultán.

Kölcsey Ferenc a magyar himnusz írója egyszerre volt költő, kritikus, politikus és szónok, a reformkor irodalmának kimagasló alkotója. A munkásságát átfogó három kötet ennek a gazdag pályának az állomásait érzékíti meg, prózai munkáinak, költeményeinek, politikai ihletésű írásainak és szónoklatainak tükrében. A hatalmas oeuvre-ből először a költemények olvashatók. Lírájának kiemelkedő darabja a Hymnus, amely 1823-ban született, ugyan ebben az évben írta a Zsarnok című költeményét is, majd a hazafiúi keserűség és vád egyik legjellemzőbb darabját, a Zrínyi dalát, Zrínyi második énekét, valamint a Huszt is. Műfordításai követik a lírai darabokat (főként görögből és franciából fordított), majd drámatöredékek és elbeszélések olvashatók a második kötetben. Az életmű jelentős írásai még a Politikai beszédek, Országgyűlési felszólalások, maradandó értékű publicisztikát, politikai irodalmat is művelt. Végezetül a kortárs költőkhöz, politikusokhoz és gondolkodókhoz (Kazinczy Ferenchez, Szemere Pálhoz, Döbrentei Gábor, Wesselényi Miklós) írt levelei olvashatók, amelyek tökéletesen leképezik Kölcsey korának politikai, társadalmi viszonyait.

A magyar irodalom klasszikusaink sorában Kemény Zsigmond az egyik legproblematikusabb alak. Szemléletében és életművében a maradi, visszahúzó eszmék és az előremutató, haladó vonások keverednek. Lényegében beletartozik abba a pesszimista világáradatba, amely 1849-ban, a forradalmak bukása utáni időszak általános kiábrándultságát jellemezte. Ez a pesszimista realizmus ihleti és jellemzi Kemény Zsigmond munkáit. A Ködképek a kedély láthatárán (1853) című regényének mindkét főhőse szembekerül önmagával és eszméivel, mígnem áldozatává válnak helyzetüknek, amelybe önhibájukon kívül, a sors kényszerítő ereje által kerültek.

Pataki Fűsüs János református lelkész ezt az uralkodói tükröt Bethlen Gábor fejedelemnek ajánlotta. Munkája Justus 1606) németalföldi humanista és bölcseleti író hatását?Lipsius (1547 tükrözi, kinek Politicorum sive civilis doctrinae libri sex című munkája 1589-ben jelent meg Leidenben. Pataki Fűsüs a református fejedelem számára kívánatos erényeket foglalta össze könyvében, amely az első magyar nyelvű államelméleti szövegnek tekinthető.

Kazinczy egyként korszakos irodalomszervezőnek, nyelvújítónak, műfordítónak, levelezőnek és költőnek. Nemkülönben számon tartandó mint prózaíró, esszéista, memoárszerző. Egész életművét jellemzik az antik-deákos reminiszcenciák, a felvilágosodás és a klasszicizmus, egészen a rokokóig menően, ugyanakkor erősen jelen van munkásságában a hazafiság és az éteri szárnyalás, a kritikusi és a lapszerkesztői munka, ahogyan a tényirodalom művelése. Német auktorok fordítása vezette rá ama szándékára, hogy a magyar nyelvet alkalmassá kell tenni a legbonyolultabb gondolatok igényes kifejezésére.. Mintegy 270 eredeti vers mellett írt gúnyiratot (Mondolat), nyelvészeti tanulmányt (Orthológus és neológus nálunk és más nemzeteknél), prózai remeke a Fogságom naplója, de írt útinaplót, levelek sokaságát, és Széphalmot egy időre a magyar szellemi élet központjává tette. Jócskán megelőzte korát, úttörője volt a szabadság gondolatának, miközben beemelte a magyar irodalomba kora európai literatúráját, annak műfajait, igényességét. Ugyanezeket a célokat szolgálta a Magyar Museum című folyóirat szerkesztésével.