Letölthető Könyvek

A kalandos fordulatokban, szemléletes tájleírásokban bővelkedő, társadalomkritikát sem nélkülöző romantikus regény egyrészt a reformkori Pesten játszódik, ahol a gazdag uzsoráscsalád lányunokáját, Henriettet – annak ellenére, hogy a lány mást szeret – arra kényszerítik, hogy feleségül menjen a közügyek iránt teljesen közömbös, élvhajhász Hátszegi báróhoz. A történet aztán a gyönyörű, vadregényes erdélyi tájakon folytatódik, ahol egy Fatia Negra nevű álarcos bandita fosztogatja a vidéket. Hátszegi báró a mennyegző után feleségét éppen az itteni erdélyi birtokára hozza. Henriettben hamarosan felmerül a gyanú, hogy férje és Fatia Negra egy és ugyanazon személy. A rablócsapat felszámolására kiküldött egység vezetője pedig éppen az a Vámhidy Szilárd lesz, akitől a szerelmes Henriettet lánykorában erőszakkal elszakították. A regény végén a két férfi párviadala elkerülhetetlenné válik. Fatia Negra meghal, s hamarosan híre megy, hogy Hátszegi báró lovasbaleset áldozata lett.

Jókai Mór, a nagy romantikus mesélő mindmáig a legolvasottabb magyar író. Életműve száznál is több kötetben felidézi a nemzeti múlt egészének látomását, és tanúsítja azt az utat, amelyet a magyar társadalom a nemesi világtól a kibontakozó polgári világig megtett. Irodalmi tevékenysége mellett lelkes ismeretterjesztő tevékenységet is vállalt, publicisztikai munkássága is kiemelkedő. A romantika, a szimbolizmus és a szecesszió szemlélete találkozik – talán legszebb – regényében, Az arany ember-ben, amely elmeséli egy példaadó polgár felemelkedését és kiábrándulását saját polgári létéből. Témája a szerző szülővárosának hagyományai közül való, főszereplője alakjához is valóságos személy adta a mintát. A Szent Borbála nevű gabonás bárka a Vaskapu életveszélyes sziklái között menekül rakományával a magyar partra. Tímár Mihály, a szegény hajóbiztos különféle fordulatoknak köszönhetően mesés vagyonhoz jut, kiváló üzletemberré válik, ám a gazdagság nem hozza meg számára a boldogságot. Tímea, a felesége ugyanis viszontszerelem nélkül ment hozzá. Tímár elhagyva addigi rideg életét, az igazi boldogságot végül egy egyszerű lány mellett, a Senki szigetén találja meg.

Az Institutio Christianae religionis Jean Calvin fő műve, a kálvinista teológia összefoglalása. A mai napig nagy hatású könyv először 1536-ban jelent meg latinul. 1639) az első teljes magyar grammatika?Szenci Molnár Albert (1574 szerzője, szótáríró, fordító már diákkorában Károli Gáspár mellett segédkezett biblifordítása kiadásában Göncön. Szenci Molnár Calvin Insitutióját Bethlen Gábor erdélyi fejedelem és Rákóczi György kívánságára és támogatásával fordította magyarra. Ezzel nemcsak a magyar protestantizmusnak, hanem a magyar művelődésnek is nagy szolgálatot tett. Fordítása a magyar teológiai-filozófiai műnyelv szempontjából Pázmány Kalauzának méltó párja.

Krúdy Gyula számára az igazi közönségsikert az 1914-ben megjelent A vörös postakocsi című regénye hozta meg. Sikere szinte példátlan volt: nyolc hónap alatt három kiadást ért meg; "minden nő olvasta, még a leányiskolák is" – a kortársak emlékezése szerint. A vörös postakocsi az első sajátos Krúdy-regény, csillogó novelladarabok, prózába fogott költemények sorozata, regénnyé a főhős személye s a hangulat kapcsolja a fejezeteket. Álom és valóság egybemosódik, a jelen és múlt is, a valós személyekről mintázott hősök tudatában csakúgy, mint az ábrázolásban. A regény és folytatása, az 1917-es Őszi utazások a vörös postakocsin a századforduló Pestjének világát elevenítik meg, méghozzá a férfi és nő kapcsolatán keresztül ábrázolva azt. Az író különös, az álmot és a köznapi valóságot sejtelmesen összemosó világot teremt, amelyben az ifjúság iránti nosztalgia és a nagyvilági életből, a meghódított nőkből való kiábrándulás keveredik, s mindez Krúdynak a környezetet, személyeket, tárgyakat érzékletesen megjelenítő, sajátos stílusában.

Gróf Teleki Sámuel régi erdélyi arisztokrata család sarja. Berlinben és Göttingenben végezte egyetemi tanulmányait, ahol kora nagyhírű tudósai többek közt geológiára, ásványtanra, földrajzra, csillagászatra is oktatták. Országgyűlési képviselőként ismerkedett meg Rudolf trónörökössel, akivel nem csak vadász-szenvedélyük, de politikai és természettudományos érdeklődésük rokonsága is szoros barátságot eredményezett. Valószínűleg Rudolf sugallta az ötletet, hogy Teleki tervezett kelet-afrikai vadászútját ismeretlen vidékek felkutatásával is összekösse. Útitársnak a pozsonyi születésű osztrák Ludwig von Höhnel sorhajóhadnagyot ajánlotta, aki járatos volt a természettudományokban és kiváló térképésznek bizonyult. A hatalmas vállalkozás, amelynek költségeit Teleki magánvagyonából fedezte, 1886-tól 1889-ig tartott. 3000 km hosszú expedíciójuk a kenyai Baringó-tótól északra haladt át. Sok kalanddal és viszontagsággal tarkított útjuk során ismeretlen népekkel, természeti tájakkal találkoztak, földrajzi, geológiai, állattani, növénytani felfedezéseket tettek. Külön kiemelendő az 5895 méteres Kilimanjaro majdnem sikeres megmászása ((Teleki 5310 m magasra jutott fel, a maga idejében rekord), a Rudolf- és Stefánia-tavak valamint a Teleki-vulkán (a mai Afrika térképén valószínűleg az egyedüli magyar név) felfedezése, a kelet-afrikai árokrendszerhez tartozó Najvasa árok leírása.