 Az 1870-es évek elején kialakuló „modern” magyar lírát az „örök emberi” érzések feltérképezése vezette; a művészet közkinccsé tételének programja, illetve a nemzetek közeledésének vágya egyesítette e „kozmopolita költészet” első nemzedékét, amelynek legnagyobb alakja Reviczky Gyula volt. Reviczkyt már az 1870-es évek eleje óta ismerte a hazai irodalmi élet, a siker azonban csak közvetlenül halála előtt érte. Személyes hangú, vallomásos líráját Petőfi, Vajda és Heine hatása formálta, valamint Schopenhauer eszmevilága. Elutasította a népies irány tradícióit és a romantika pátoszát, „érzelem-kultuszával” inkább a szentimentalista hagyományokhoz kapcsolódott. Verseit a panaszos boldogtalanság és a rezignált lemondás ellentéte jellemezte, kifejezve nyomorúságos és küzdelmes életét, amelyet alapvetően származása és nincstelensége határozott meg. Reviczky líratörténeti helyét az impresszionizmushoz közel jelölte ki irodalomtörténetünk. |
Reviczky Gyula: Összes költeménye
2010.12.27. 10:46 | Mahoney | Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://letolthetokonyvek.blog.hu/api/trackback/id/tr652541393
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
